1970-ből, az Apollo 13 űrhajósától származik a földi munkatársaknak szóló, azóta elhíresült mondás: Okay, Houston ... we've had a problem here.

A történelmi mondat – amelyet a részletes analízis, az időszorításban is zseniális megoldás követett – ma is rávilágít egy örökérvényű igazságra: ha baj van, először is bátran kimondjuk, majd megkeressük a módját a kijavítására. Ebből a szemszögből az akkori NASA és egy hétköznapi, Magyaroroszágon működő vállalat között sem ég és föld a különbség, sőt: a céges problémák diagnosztizálása jó kiindulópont a megoldás felé tett úton. 

Ebben a cikkben a leggyakrabban előforduló vállalati problémákat mutatjuk be röviden, és mindegyikhez adunk egy részletesebb kifejtésre mutató linket is.

Szervezeti problémák

A vezetők kulcsszereplők. Különösen fontos szerepük van akkor, amikor döntő változások zajlanak a cégben – például összeolvadás egy teljesen másféle módon működő szervezettel.

Az Interim egyik megbízása például csak gap menedzsmentnek indult, de az egyre több felszínre kerülő probléma, a viharos fluktuációk mindkét cég részéről, a felsőmenedzsment távozása okozta vészhelyzet lavinaként zúdult mindkét cégre. 

Az integrációból fakadó szervezeti problémák orvoslása egy kiváló interim menedzser után kiáltott. Ennek eredményei és tanulságai itt olvashatók: Vezetőpótlásból válságkezelés

Termelékenységi probléma

A gazdasági hírekbe mindig győzelmi hírként kerül bele, amikor egy-egy külföldi cég Magyarországra hozza termelését. Így tett egy amerikai cég is – de kénytelen volt a segítségünket kérni.
Hol volt a hiba? A korábbi, még nem magyarországi termelési adat szerint a hatékonysági mutató 80%-os volt, míg itthon a 60%-ot sem érte el. E problémát oldotta meg interim menedzserünk, aki személyi, szervezési és logisztikai hibák sorát tárta fel rövid idő alatt. A minden szempontból happy enddel véget ért történet itt olvasható részletesebben: Áttelepített termelés felfuttatása

Kommunikációs problémák

Egyetlen szervezet sem működhet sikeresen gördülékeny, hatékony kommunikáció nélkül. A kommunikáció éppen ezért olyan diszciplína, amit tanulmányozni és tanulni kell minden vezetőnek. A stratégiai döntések meghozatalában ennek megkerülhetetlen szerepe van.

Szerencsére sok szakmai segítséget nyújtanak azok a technikák, okosságok és self-help útmutatók, amelyek könnyen elérhetőek, és logikusan, sok példán keresztül vezetnek be a kommunikáció rejtelmeibe.

Az első nagy lecke: jó kérdések – jó válaszok. Blogbejegyzésünkben a szakirodalmat böngészve és zanzásítva mutatunk be néhány jó példát a helyesen feltett kérdések erejére: Kommunikáció fejlesztése: a jó vezetői kérdések ereje

Változásmenedzsment-problémák

Vajon mi köti össze a Kr. e. 6-5. században élt preszókratikus filozófust, Epheszoszi Hérakleitoszt egy 2024-ben regnáló cégvezetővel?

A változás megértése.

Ha 2020-ig nem lett volna egyértelmű, onnan kezdve világos leckét kaptunk a világjárványon, ellátási láncok megszakadásán, energiaválságon és geopolitikai eseményeken keresztül: gyorsan változó időkben élünk. Az ezekre való lassú reagálás, nem hatékony adaptáció bizony válságokkal jár – blogunkon arról is írtunk, hogy erre milyen válaszok lehetnek, és milyen megoldást jelenthet az interim menedzsment: Változásmenedzsment: kinek a feladata és mi az interim menedzserek szerepe benne?

Amikor a problémát a helyesen megfogalmazott célok hiánya jelenti

A sikeres vállalati stratégia egyik feltétele, hogy a célok tekintetében jól megfogalmazott elvárásokat támasszon. Adatvezérelt és számokra épülő világunkban ez elsősorban a KPI-ok szerepét jelenti, de egyre gyakrabban kerül elő az OKR (Objectives and Key Results, vagyis Célok és Kulcseredmények fogalma. Az újabb hárombetűs rövidítés jelentette metódus kiváló eszköze a vállalati jövőkép és misszió operatív tervbe ültetésének. De mi a különbség a KPI és az OKR között? Mikor érdemes az egyiket, mikor a másikat használni? Kiderül blogcikkünkből: OKR és KPI: vállalati előrehaladás követése

Növekedés helyett problémahalmaz

Új megrendelés, bővülés – siker, pénz, csillogás? Néha csak a mozivásznon…

Egy ügyfelünk azért keresett meg, mert ami az egyik pillanatban áldásnak tűnt – új, nagy értékű megrendelés – az a másikban már átokká vált. Van ugyanis olyan helyzet, amikor látszólag minden klappol, de a gyakorlatban semmi sem működik: sem a gyár, sem az emberek. Interim menedzserünknek kellett közbelépni, hogy gyorsan diagnosztizálja a problémákat, és megoldást adjon. Blogunkon elolvasható, mi történt ezután: A nagy lehetőségből krízis

Munkaerő-problémák

Minden vállalatnál örök és folyton változó választ kívánó kérdés: mekkora létszámmal dolgozzanak? Mikor vegyenek fel új embereket, mikor van ideje az elbocsátásnak, és hogyan vezessenek be létszámstopot a cégüknél?

A munkaerő-gazdálkodás – különösen ilyen turbulens időkben – alapos tervezést és megfontolt lépéseket követelnek, miközben nagy nyomást rónak a HR-részlegre. Blogcikkünkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket jártuk körül: Munkaerő-gazdálkodás: a létszámváltozás dinamikája

Krízismenedzsment-probléma

Ugyan ki sejtette 2020 márciusa előtt egy évvel, hogy milyen évek várnak a világgazdaságra?

Így van ez az összes krízishelyzettel: ha nem éppen hirtelen, külső sokkhatás borítja a terveket, akkor elhúzódó, lassú, észre nem vett belső folyamatok járulnak hozzá a válsághelyzet kialakulásához.

Szerencsére a krízismenedzsment egy olyan klasszikus terület, ahol az interim menedzsereink nagy tapasztalattal képesek az események menetét pozitívba fordítani.

A krízismenedzsmentről és az Interim Kft. ezzel kapcsolatos esettanulmányairól itt olvasható részletesebb tudnivaló: Krízismenedzsment: valós példák az Interim Kft. portóliójából

Ez a rövid felsorolás jól mutatja, mi minden állhat egy-egy vállalati elakadás, válság mögött. Az Interim Kft. éppen ezért mindig a diagnosztikával kezdi, hogy hatékony megoldást nyújthasson ügyfeleinek a már több mint két évtizede bizonyított interim menedzsment szolgáltatásával.