A vállalati csúcs ma már nemcsak dicsőséges kilátást, hanem szédítő magasságot is jelent. Egy 2024-es nemzetközi kutatás szerint a vezérigazgatók 60%-a tapasztal kiégéshez köthető tüneteket, 45%-uk pedig elismeri, hogy a krónikus stressz már a döntéshozatali képességét is befolyásolja. Ez a vészjósló tendencia arra figyelmeztet: a legfelsőbb szintű vezetők mentális jólléte kritikus ponthoz érkezett.

Miért válik ennyire embert próbálóvá a CEO-szerep?

A modern CEO szerepe sokkal összetettebb, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. A digitális transzformáció, a mesterséges intelligencia térnyerése és a folyamatos piaci instabilitás soha nem látott terheket ró a vállalatvezetőkre. A kutatás szerint a vezetők 72%-a érzi úgy, hogy elárasztja az új technológiák követése és megértése. Ez a nyomás csak fokozódik az iparágakban terjedő „AI doomer” hangulattal – miszerint a mesterséges intelligencia egyszerűen „elveszi a munkánkat”. 

De nem csak a technológia okoz fejtörést. A munkavállalói elvárások radikálisan átalakultak. A dolgozók 55%-a ma már természetesnek veszi, hogy a cég kiáll a diverzitás, egyenlőség és mentális jóllét mellett. A Z generáció munkavállalói ráadásul újfajta vezetést várnak el: izgalmas kihívások, azonnali visszajelzések, rugalmas munkakörnyezet – mindezek komplexebbé és stresszesebbé teszik a vezetői mindennapokat. 

A politikai környezet sem könnyít a helyzeten. Egy 2025-ös amerikai felmérés szerint a munkavállalók 75%-a hangulatzavart tapasztalt az elmúlt évben, aminek fő okaként a globális politikai turbulenciát jelölték meg. Ez a klíma elkerülhetetlenül hatással van a vezetői döntésekre is. 

Takaréklángon égni – amíg ki nem alszunk 

A kiégés nemcsak elterjedt, hanem gyorsuló jelenség. A 2023-as 52%-os arány 2024-re 56%-ra nőtt a vezetők körében, miközben a szervezetek 43%-a elveszítette vezetői csapatának legalább a felét. Az egészségügyi ágazat különösen érintett: itt a vezetők 74%-a számol be extrém stressz-szintről. 

A krónikus stressz súlyosabb következményekkel jár, mint elsőre hinnénk: 20%-kal csökken a kognitív teljesítmény, ami gyengébb döntésekhez, alacsonyabb innovációhoz és feszült vállalati kultúrához vezethet. Az elkötelezettség is látványosan megcsappan – akár 15%-kal –, miközben a fluktuáció nő. 

Nemcsak személyes, hanem gazdasági probléma is 

A kiégés nemcsak az egyént, hanem az egész vállalatot is érinti – gazdasági értelemben is. A mentális problémák évente több mint 322 milliárd dollár (!) veszteséget okoznak a cégeknek termelékenységcsökkenés formájában. Ezzel szemben azok a munkahelyek, amelyek prioritásként kezelik a mentális jóllétet, átlagosan 13%-kal hatékonyabbak, és az ott dolgozók jelentősen kevésbé érzik magukat túlterheltnek. 

Mi lehet a megoldás? Stratégia és előrelátás 

A mentális egészség megőrzése több szinten is támogatható. Az alvás minősége, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás mind kulcsszerepet játszanak a jóllétben. A fizikai aktivitás például endorfinokat szabadít fel – a sportolók 90%-a szerint javítja a hangulatot és a stressztűrést. 

Nem szabad megfeledkezni a szakmai támogatásról sem. Célszerű legalább félévente pszichológiai állapotfelmérést végezni foglalkozás-egészségügyi szakemberrel, különös tekintettel a vezetői stresszfaktorokra és coping-stratégiákra. 

A sabbatical: újragondolt vezetői rítus 

Egyre több vállalat ismeri fel: a sabbatical – vagyis az egyéni fejlődést és regenerációt szolgáló hosszabb távollét – nem luxus, hanem hosszú távú befektetés. Ez nem csupán egy hosszú szabadság, hanem egyfajta identitás-újratervezés, melynek végén a vezető megújult fókuszt, tisztább célokat és egészségesebb határhúzást hozhat vissza a munkába. 

Bár jelenleg globálisan csupán a vállalatok 5%-a kínál sabbatical lehetőséget, a trend felfelé ível. Olyan nagyvállalatok alkalmazzák, mint az Intel, Adobe, Deloitte vagy a Bank of America. A Patagonia pedig példát mutat a társadalmi felelősségvállalás terén: fizetett szabadságot ad alkalmazottainak, hogy környezetvédelmi szervezeteknél dolgozzanak ideiglenesen. 

Alkalmazkodás: a jövő vezetői túlélési készsége 

A 2025 elején tapasztalt rekordméretű CEO-lemondási hullám jól mutatja: új időszámítás kezdődött a vezetésben. A jövő vezérigazgatójának nemcsak stratégiai éleslátással, de mentális rugalmassággal is rendelkeznie kell. Egy CEO kiégése ugyanis nemcsak emberi, hanem pénzügyi kockázat is: egy kényszerű, nem tervezett vezetőváltás akár 1,8 milliárd dolláros részvényesi veszteséget is okozhat. 

Törjük meg a csendet – és a stigmát 

A mentális egészség még mindig tabutéma a vállalati világban. A CEO-k 81%-a szerint a mentális problémákkal küzdő vezetőket sokszor „teherként” kezelik. Ugyanakkor 90%-uk úgy gondolja: elengedhetetlen, hogy a felsővezetők nyíltan beszéljenek a mentális jóllétről. 

Interim vezetők – stabilitás az átmenet idején 

Amikor egy vezérigazgató sabbaticalra megy vagy átmenetileg visszavonul, kulcsfontosságú a gördülékeny folytatás biztosítása. Az interim menedzsment pontosan erre nyújt megoldást: egy tapasztalt külső szakember képes fenntartani az üzleti lendületet, miközben a CEO megújulhat, új erőre kaphat. 

Az Interim Kft. több mint húsz éve támogatja partnereit ilyen – látszólag válságos, valójában megújulási lehetőséget rejtő – helyzetekben.