Az üzleti modell folyamatos újragondolása: CEO-knak kötelező feladat A CEO-knak újra kell gondolniuk cégeik mindennapjait, ha virágzó szervezetet szeretnének vezetni a következő, továbbra is turbulensnek ígérkező években.
Az üzleti modell folyamatos újragondolása: CEO-knak kötelező feladat
Ha valaki rápillant a jelenleg legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező cégek 10-es listájára, elsőre talán fel sem tűnik, hogy mennyire sokatmondó ez a felsorolás a 21. század harmadik évtizedének üzleti kilátásairól. Először is, a 10-ből 9 cég egész egyszerűen nem is létezett 1990 előtt, másodszor, ugyancsak ennek az egynek – a Saudi Aramcónak – a kivételével csupa technológiai cégről van szó. A hatalmas változás, amit ez a lista reprezentál, nem egyszerűen a fogyasztók preferenciáinak változását jelzi – a mélyben új cégstruktúrák és működési elvek, gyakorlatok jelentek meg.
A világ vezető szakmai szolgáltatói, a Big Four közé sorolt PwC ez évben publikálta a 27., éves, CEO-k körében végzett globális felmérésének eredményeit. E cikk a teljesség igénye nélkül mutatja be az eredményeket.
A megállapítások egy irányba mutatnak: a CEO-knak újra kell gondolniuk cégeik mindennapjait, ha virágzó szervezetet szeretnének vezetni a következő, továbbra is turbulensnek ígérkező években. Egyszerűbben megfogalmazva – lehetséges, hogy új üzleti modellre van szükségük.
A felmérés metódusa
A PwC 105 országban összesen 4 702 vezérigazgatót kérdezett meg 2023. október 2-a és november 10-e között. A vezérigazgatók véleményét minden főbb régióban reprezentatív minta alapján kérték ki.
Érdekesség, hogy a válaszadók 3%-a 25 milliárd USD vagy annál nagyobb bevétellel rendelkező szervezetek élén áll, míg a legnagyobb demográfiai csoportot a 100 millió és 1 milliárd USD közötti árbevételt elérő cégek CEO-i adják.
Első tanulság: tartós a kényszer a megújulásra
A technológiai újítások és a klímaváltozás olyan megatrendek, amelyekhez a vezérigazgatóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A PwC 27. globális CEO-felmérésében a vezérigazgatók 97%-a jelezte, hogy az elmúlt öt évben változtattak üzleti modelljükön. Ez a leggyakoribb válasz, amely növekvő aggodalmat tükröz, mivel a vezetők 45%-a még mindig kételkedik abban, hogy vállalatuk fennmarad még egy évtizedet, ha nem változtatnak.
Sok kritikával illetik a cégen belüli folyamatokat is. Különösen hatékonytalannak minősítették sokan az e-mail rendszert vagy a belső meetingeket is, amelyek szintén változtatás után kiáltanak.
A válaszadók egyébként bizakodóbbak a globális gazdasági növekedést illetően, mint egy éve, de több vezérigazgató a világgazdaság zsugorodására számít. Elmondható tehát, hogy bár változtattak, globálisan a CEO-k még mindig további újragondolást tartanak kívánatosnak saját vállalatuk számára.
Második tanulság: megatrendnyi változások
A PwC 2022 végi, öt megatrendet bemutató riportjában ezeket a területeket emelte ki: klímaváltozás, technológiai diszrupció, demográfiai változás, széttöredező világ és társadalmi instabilitás. Különösen azért érdemes ezekre figyelni – állítja a PwC – mert ezek egymással is kapcsolatban állnak.
A CEO-k az elkövetkező három évben még nagyobb hatású változásokra számítanak, különösen a technológia, az ügyfélpreferenciák és a kormányzati szabályozás terén (de a megatrendek közül az első hétben hármat is megemlítettek). Szerintük az infláció és a geopolitikai fenyegetések régióspecifikusan továbbra is meghatározó tényezők maradnak.
Ebben a helyzetben a nyertes, virágzó vállalatok nem csak üzleti, hanem működési és technológiai modelljükön is folyamatosan fejlesztenek.
Harmadik tanulság: zöldítés csak módjával?
A klímaváltozás az egyik legjelentősebb megatrend, amely a vállalatokat, így azok vezetőit is folyamatos megújulásra ösztönzi. A PwC által publikált számok szerint például az éves, globális, mintegy 58 trillió dollárra rúgó GDP 55%-a természeti, környezeti típusú tényezőktől függ. Nem véletlen tehát, hogy a válaszadó vezérigazgatók kétharmada energiatakarékossági, egyharmaduk pedig innovatív, klímabarát termékek fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket indított el. Vajon sok vagy kevés a következő adat? A CEO-knak ugyanis csak kevesebb mint fele építette be a klímakockázatokat a pénzügyi tervezésbe, és a klímabarát megoldásokba való befektetések még mindig alacsony szinten állnak – itt például a többi régióhoz hasonlítva a számunkra is hangsúlyos Nyugat-Európa jobban áll.
Negyedik tanulság: AI, következményekkel
A technológiai diszrupciók közül a generatív AI kiemelkedő szerepet játszik a vállalatok működésének átalakításában. 2022. november 30., a ChatGPT publikálása előtt szinte alig gondolta valaki, hogy itt egy óriási piaci rés tátong. A CEO-k 60%-a ma már úgy véli, hogy a generatív AI javítani fogja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, és növeli a versenyt is. Az igazgatók arra számítanak, hogy a generatív AI rövid távon növeli a munkavállalók teljesítményét, és később jelentős versenyképességi előnyöket is biztosít.
Ugyanakkor a vezérigazgatók leginkább a kiberbiztonság kockázatát, a dezinformáció terjedését és az elfogultságot emelik ki kockázatként a generatív AI-jal kapcsolatban, éppen ezért számukra a felelősségteljes AI alkalmazásának biztosítása társadalmi felelősség. A trendek azt mutatják: valószínűleg egyetlen vállalkozás sem mentesül a genAI hatásaitól.
Ötödik tanulság: üzleti érdek a változások közepette
Az igazgatók számára kulcsfontosságú megérteni és elfogadni a folyamatos megújulás stratégiáját. A vezetőknek jövőbeli ökoszisztémák, üzleti modellek vízióit kell megalkotniuk, hogy a siker és a fenntarthatóság közötti egyensúlyt megtalálják. A felmérés szerint a CEO-k arra törekednek, hogy egyesítsék a technológiai fejlődést az üzleti modellekkel. Ezzel elérik, hogy tartós értéket teremtsenek, és megfelelően reagáljanak a társadalmi elvárásokra és a gazdasági környezetre.
Ez nem megy egycsapásra: a cégen belül azonosítani kell a vezetők és munkavállalók közötti nézetkülönbségeket, és a vezetőknek bizalmi kultúrát kell kialakítaniuk a változások támogatásához.
Hatodik tanulság: változtatás bátran
Az adatok arra utalnak, hogy a nagy hatású, az értékteremtés vagy az ellátási lánc megváltoztatásának irányába tett lépések 3-5 százalékponttal magasabb megtérülést eredményeztek, mint a korlátozott hatásúak. Emellett az éves erőforrás-újraelosztás szintje és a stratégiai partnerek bevonása is fontos szerepet játszik a sikeres megújulásban.
A felmérés szerint a nagy hatású üzletimodell-módosítások, mint például a technológiafejlesztés, az új árazási modellek bevezetése és a stratégiai partnerségek kialakítása pozitív összefüggést mutatnak a magasabb profitmarzzsal. Ez egyben felvázolja a vezetők előtt álló szélesebb lehetőségeket és az innováció fontosságát is.
Hetedik tanulság: egy kis paranoia sosem árt
A magyar származású Andy Grove, az Intel egykori vezérigazgatója a Csak a paranoidok maradnak fenn című, magyarul is megjelent könyvében hangsúlyozta a változások érzékelésének fontosságát a túléléshez. A PwC szerint is ez a kényelmetlen igazság: azok a vezérigazgatók, akik kételkednek vállalatuk életképességében, jobban tudatában vannak a fenyegetéseknek. A kevésbé bizakodó CEO-k ugyanis nagyobb eséllyel alakítanak ki új stratégiai partnerségeket, váltanak regionális ellátási láncmodellekre vagy vezetnek be újszerű árazási modelleket.
A verdikt világos: a változó üzleti alapok megőrzéséhez minden vezetőnek fel kell adnia a konvencionális bölcsességeket, és könnyen lehetséges, hogy új terv szükséges – amely természetesen iparáganként eltérő lehet. A CEO-k tudatában vannak annak, hogy kritikus stratégiai fordulópontok előtt állnak, és ezért sürgősen cselekedniük kell.
A plusz egy tanulság: az interim menedzsment segítsége
Az Interim Kft. már régóta tisztában van azzal, hogy a változó üzleti-társadalmi-technológiai környezet újszerű megközelítéseket és – legalábbis vezetői szinten – más üzleti modellt kíván. Éppen ezért először mindig az adott cég diagnosztikájával kezdi, hogy kibogozza a meglévő problémát, és erre egyedi megoldást nyújthasson. Sok esetben ez egy elhivatott, tapasztalt, szenior szakember formájában jelenik meg, aki meghatározott feladatot végez el a megbízó vállalatnál.
Akár vállalati krízismenedzsment, akár épp az említett Andy Grove által kidolgozott OKR-keretrendszer elérése a cél, az interim menedzsment a munkaerő-gazdálkodás innovatív és hatékony irányát jelenti sokféle iparág és terület számára.
A cikk alapját képező PwC-jelentés teljes egészében elolvasható itt: https://www.pwc.com/gx/en/ceo-survey/2024/download/27th-ceo-survey.pdf