Avagy ismerd meg és tartsd észben azokat a viselkedésbeli változásokat, amelyek egy kiégés előfutárai lehetnek. Ha ugyanis idejében észreveszed a jeleket, akár magadon, akár egy kollégádon, akkor még megelőzheted a bajt.

Többről van szó, mint fáradtságról

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a kiégés egy állandósult állapot. Az angolul burnout-ként ismert fogalom nem hasonlítható össze egy szimpla fáradtsággal vagy átmeneti elégedetlenséggel: ez egy stabilizálódott és legtöbbször visszafordíthatatlan helyzet. 

Mitől alakul ki?

A kiégés kialakulása általában több tényező kölcsönhatásának eredménye. Egy munkahelyen ilyen lehet például az elismerés illetve támogatás hiánya, a túl magas áldozathozatal (túlórák, felelősség átvállalása, stb.), és hasonló negatív helyzetek, legfőképp akkor, amikor ezek hosszabb ideig tartanak. Kezdetben természetesen mindannyian ellenállunk e hatásoknak és kellő rezilienciával szembesülünk velük, azonban ha túl hosszú ideig fennállnak vagy túl sok hatás jelentkezik egyszerre, könnyen elindulhatunk a kiégés útján.

A folyamat tehát hosszú hónapokon keresztül zajlik, és sajnos legtöbbször csak akkor kapunk észbe, amikor már nem tudunk visszatérni az alapállapotba. Ezért is fontos, hogy mielőbb észrevegyük a tüneteket, akár magunkon, akár munkatársunkon. Hogy melyek ezek? A következőkben kiderül.

A kiégés tünetei

Testi és lelki változások is elindulnak a kiégési folyamat kezdetekor, amelyek oda-vissza kölcsönhatásban még erősítik is egymást. Először általában pszichés tünetek jelentkeznek, majd előbb-utóbb testi hatásokban is megmutatkoznak. A testi hatások további hullámokat keltenek a mentális állapotunkon, ami megintcsak fizikai valónkra gyakorol hatást. Ördögi kör. 

Pszichés tünetek

• Negativitás: az illető kevésbé nyitott az új ötletekre, programokra, hozzáállása egyre gyakrabban cinikus, könnyebben válik ingerlékenyebbé, és ettől a kollégákkal való kapcsolata romlani kezd.

• Munkakerülés – vagy épp túlhajszolás: karakterfüggő, kire hogyan hat a kiégés. Míg egyeseknél azt látjuk, hogy csökken a teljesítőképessége, és egyre gyakrabban hoz fel kifogásokat vagy vonul betegállományba, másoknál szinte rögeszmévé válik a teljesítés, olyan teljesítménykényszert hozva be munkájukba, amely a valóságban nincs is jelen. Ekkor hajlamos az ember felülírni a test jelzéseit, mint például a fáradtság, kialvatlanság. Helyette serkentő és nyugtató szerek egyre fokozottabb használatával próbálja egyensúlyban tartani magát, ám ezzel hosszabb távon csak kikészíti saját szervezetét.

• Komolyabb pszichés tünetek: a fentiek odáig is fajulhatnak, hogy a kiégésben szenvedő egyén depresszióssá, labilissé válik, mindennapjai része lesz a szorongás, esetleg különböző rögeszmék megjelenése is nehezíti az életét. E tünetek attól is függnek, hogy kinek mire van hajlama, illetve a munka világán kívül milyen mentális állapotban van. 

Testi tünetek

A testi tünetek vagy akkor jelentkeznek, amikor már túl régóta áll fenn egy negatív állapot, vagy már az elején, amikor a kedvezőtlen állapottal kapcsolatos pszichés jelzéseket elfojtjuk – ilyenkor a testünk üzen elménk helyett.

Ahogy korábban láttuk, a kiégéshez stresszhelyzetek vezetnek, a stresszre pedig testünk is reagál: ki-ki a maga módján. Egyeseknek fáj a feje, mások alvászavarral küszködnek, míg van, akinek emésztési problémái lesznek.

Ezek persze különböző szinteken történhetnek, és idővel egyre erősödhetnek: testsúlyváltozás indulhat el, illetve akár olyan pszichoszomatikus megbetegedések is, mint a magas vérnyomás, gyomorfekély, különböző táplálkozási zavarok.

Ezeket érdemes tenni kiégés ellen

Az embernek elsősorban tisztában kell lennie azzal, hogy mire van hajlama. Ha hajlamos túlhajszolni magát, akkor az fog nagy valószínűséggel kiégéshez vezetni. Ha nem bírja elengedni a teljes kontrollt (pl. vezetőként), akkor az. A kiégés elkerülése több személyen is múlik: ha vezetőként egyik csapattagunkról van szó, vagy ha kollégánkon látunk jeleket – de elsősorban önmagunk kezében van a sorsunk, és nem szabad szem elől téveszteni saját mentálhigiénés állapotunkat.

A témát érinti friss cikkünk is, amelyben a megváltozott vezetői elvárásokról illetve a munkavállalók aktuális igényeiről is írtunk – ha ugyanis mindenki elégedett és jól érzi magát, már jóval kisebb az esély a kiégésre. Részletek a cikkben: Újraértelmezett vezetői elvásárokkal indult ez az évtized

Az interim menedzsment segíthet a baj előtt és után is

Interim szolgáltatóként szoros kapcsolatban vagyunk cégek HR menedzsereivel, vezetőivel, így testközelből megtapasztalhattuk a kiégés problémáját. Általában két helyzetben veszik igénybe az interim menedzsmentet:

• kiégés megelőzésére
• kiégett munkavállaló helyettesítésére vagy tehermentesítésére

Kiégés megelőzése 

Gyakran egy komoly, nagy felelősséggel járó pozícióban dolgozó személyről van szó, akire túl nagy teher hárul, vagy túlhajszolja magát valamilyen okból, esetleg a csapatban történtek olyan változások, ami miatt hosszabb távon fenntarthatatlan állapot alakul ki. A szervezetben ez nyilvánvalóvá válik, és átmenetileg könnyítenek a helyzeten, szervezeti átalakítás történik és munkájának egy részét egy interim menedzser látja el.

Kiégés utáni tűzoltás

Sajnos sokszor már csak akkor lépnek velünk kapcsolatba, amikor megtörtént a baj. A kiégett személy felmond, vagy határozatlan idejű szabadságot vesz ki, és azonnal szükséges a helyettesítés. Ekkor a több ezer főt tartalmazó adatbázisunk jelenti a végső mentsvárat ügyfelünknek, mivel szinte kivétel nélkül rövid időn belül tudunk biztosítani olyan jelölteket, akik megfelelnek a – sokszor elég összetett – kritériumoknak.

Összefoglalásként: figyeljünk magunkra és társainkra. Sokszor épp ezen múlik a kiégés megelőzése. Ha pedig úgy látod, segítségedre lehet az interim menedzsment, keress meg minket bizalommal.