Az üzleti élet is előszeretettel használ rövidítéseket. Sokszor épp a bonyolult koncepciók összefoglalásához, megértéséhez jók ezek a szóösszevonások, mozaikszavak, amelyek azután könnyebben találják meg az utat az agyak felé.

Így történt ez a VUCA mozaikszóval is. Még a Covid az ajtó előtt sem kopogtatott, amikor már egyesek félreverték a harangot, azt állítva: minden eddiginél komplexebb és kiszámíthatatlanabb kor és üzleti környezet vár ránk. Sőt, mások tovább is mentek, és egy újabb mozaikszóval szerettek volna még pontosabb leírást adni a korszellemről, az előttünk álló kihívásokról. Nézzük meg röviden, miért beszélünk most a BANI-ról is!

VUCA World

A szakirodalom nem szolgál pontos évszámmal, de abban megegyeznek a szerzők, hogy először az 1980-as évek második felében az amerikai hadsereg Pennsylvánia-i vezetőképzője használta a rövidítést. A VUCA a Volatility (változás), Uncertainty (kiszámíthatatlanság), Complexity (komplexitás) és Ambiguity (ambivalencia) angol szavakból gyúrt fogalma, amely a hidegháború egyszerűbb viszonyainak megszűnése utáni megváltozott világot kívánta keretbe foglalni. Az üzleti élet hamar meglátta a potenciált ebben, és lecsapott az addig csak szűkebb körben ismert értelmezésre. 

A VUCA elterjedése szinte magától értetődő: a négy angol szó által bemutatott világ nagyon ismerős mindenkinek, a VUCA ezzel egyszerre egy mindennapi életérzés megjelenítőjévé is vált. Ez a széles körben népszerűvé vált VUCA World koncepciója, amelyre szerte a világon tréningek, workshopok ezrei épülnek.

Hogyan alkalmazkodjanak ehhez a világhoz a vezetők?

Erre a kérdésre válaszolt többek közt a Magyarországon korábban topmenedzserként, jelenleg coachként dolgozó, indiai születésű Sanjay Gupta. Szerinte ugyanis a VUCA világban az AVICA mozaikszóval jellemezhető vezetőkre van szükség. Az egyes betűk ezeket jelentik: agilis (Agile), értékvezérelt (Value-oriented), inspiráló, (Inspiring), együttműködő (Collaborative), megbecsülést adó (Appreciative).

Waltraud Gläser szervezeti konzultáns, a VUCA téma egyik szakértője azt emeli ki, hogy a vezetőknek ki kell fejleszteniük magukban a gyors változásokhoz történő adaptálódás, a stratégiai gondolkodás és a kreatív, meglepő megoldásokra való képességet.

Korábban itt, a blogban írtunk arról, hogy mit jelent és miért fontos a Future Readiness, a jövőre felkészülés fogalma.

Színre lép a BANI

A koncepció megalkotója Jamais Cascio amerikai antropológus, jövőkutató-író. A világunkat sújtó különböző – többek között klímát érintő, vagy az egyenlőtlenséget és a globális instabilitást maga után vonó – válságok hatására arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő fogalmaink nem adják vissza jól a korunkat érő fenyegetéseket. A VUCA is ennek esett nála áldozatul, a gyorsan változó világhoz ezért új modellre volt szükség. Ez lett a 2020-as blogcikkében debütált BANI. (A cikk kezdőmondata: „A káosz korában élünk, egy olyan korban, amely intenzíven, szinte erőszakosan elutasítja a struktúrát.”) Az új mozaikszó Cascio ajánlásában a BANI, betű szerint kibontva:

B, azaz Brittle, vagyis törékeny. A világunkat kényelemben, működésben tartó rendszerek sérülékenyek, törékenyek. Gondoljunk itt csak az élelmiszerellátási láncokra, az épp az utóbbi években szinte válságot okozó energiaellátási zavarokra vagy a globális kereskedelmi rendszer helyzetére! Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a helyzet nem olyan sziklaszilárd, ahogy azt legtöbben gondoljuk, csak még nem léptünk a rossz dolgok sűrűjébe. 

A, mint Anxious, vagyis szorongó. A modern ember az élet egyre több területén érzi a szorongást, a tehetetlenséget, és ez megbénítja az aktívabb, döntéseket hozó magatartás kialakításában. A szorongás leszámol azzal az illúzióval, hogy tökéletes kontroll alatt tarthatjuk életünket. Most ráadásul – a globális kommunikáció természetének köszönhetően – minden eddiginél gyorsabban és nagyobb tömegben érnek el hozzánk a rossz hírek, amelyek csak növeli a szorongást.

N, mint Non-linear, azaz nem-lineáris. Az eddigi ok-okozat lineáris összefüggése már nem egyértelmű. Egyrészt kisebb döntések is elképesztő hatást eredményezhetnek, másrészt pedig a változások óriási késéssel, vagy csak később válnak kézzelfoghatóvá. Klasszikusan idesorolható a globális klímaválság, amely az 1980-as évek üzleti döntéseinek következménye. A nem-linearitás fogalomként már jóideje létezett (például a matematikában), de a BANI összefüggésében most hétköznapi jelentést nyert.

I, mint Incomprehensible, azaz érthetetlen. Klasszikusan ide értendő a mesterséges intelligencia, melynek sok „kimenetét” – annak számítási jellege, például a neurális háló átláthatatlan működése miatt – nem értjük, egyelőre nem érthetjük. Ez megint csak a hozzáállásunkat teszi próbára, hiszen a 21. század (eddigi) nagy paradoxonjának egyike: a tudás egyre nagyobb, és mi ennek egyre kisebb szeletét birtokolhatjuk. Az átfogó világértelmezések korszaka is elmúlni látszik, ezek helyét a blikkfangosabb és szenzációsabbnak tűnő összeesküvés-elméletek, és tudománytalan, a realitást megcsúfoló teóriák váltották fel.

Megállapítható, hogy a BANI jól értelmezi tovább a VUCA teóriáját, méghozzá egy még komplexebb világban. Elsősorban azt mutatja meg, hogy mi, emberek hogyan reagálunk a VUCA által már leírt trendekre (nem jól). Üzleti értelemben is releváns a BANI, hiszen a valóságra még jobban reagáló, relevánsabb megoldásokat tesz lehetővé – már ha a BANI alapvetően negatív jellege nem veszi el a kedvünket. A BANI-t épp ezért kiindulópontnak, diagnózisnak érdemes venni. Nem új nyelvről, hanem kibővített világértelmezésről van szó.

Stephen Grabmeir tanácsadó a BANI-ból következő vezetői elveket, készségeket is bemutatja: kapacitásbővítés, reziliencia, empátia, mindfullness, kontextuális ismeret, adaptálódás, átláthatóság és intuitív gondolkodás.

Itt írtunk arról, hogy a CEO-knak egyébként is folyamatos újragondolásban kell vezetniük a gyorsan változó világ kihívásai miatt. 

Az interim szerepe egy VUCA/BANI világban

Bármelyik négybetűs rövidítés szerint is definiáljuk a 2020-as évtizedünket, mindkét modellben fontos, hogy a rendszeren kívül gondolkodjunk, és onnan hozzunk megoldásokat, javaslatokat.

Az interim menedzserek hasonlóan dolgoznak: mivel meghatározott ideig tart vezetői mandátumuk, ezért – kimaradva a céges belharcokból - színtisztán csak a belső működés fejlesztésére koncentrálnak. Olyan külső, kreatív szemmel néznek a megbízásukra, az új, de átmeneti munkahelyükre, amellyel könnyebben felfedezik a hibákat és a javítanivaló területeket.

Az Interim Kft. éppen ezért felkészült mind a VUCA, mind a BANI üzleti világra, hogy ügyfelei minden helyzetben produktívak legyenek.