Az átmeneti vezető helyettesítés – idegen szóval interim menedzsment – egyre népszerűbb formája a határozott idejű projekteknek, de olyan stratégiai feladatokra is kiválóan alkalmazható, mint egy cég megmentése a csődeljárástól, eladásra való felkészítés, illetve kritikus válsághelyzetek megoldása. Ebben a cikkben ez utóbbit járjuk körül: megnézünk néhány válsághelyzetet, amelyben hatékonyan alkalmazható az interim menedzsment, és arra is kitérünk, mi teszi az interim menedzsmentet erre alkalmassá.

Két kulcsfontosságú interim menedzsment tulajdonság

Az interim menedzsment számos előnnyel jár, de e HR modellnek van két olyan alapvető tulajdonsága, amely kifejezetten alkalmassá teszi a válságmenedzsmentre. 

Azonnali

Egy interim menedzser azonnal bevethető, a nagy tapasztalata miatt nincs szüksége hosszú betanulási időre, és a klasszikus alkalmazotti státusszal járó nyűgök (pl. felvételi procedúra) teljes mértékben mellőzhetők, mivel az interim menedzser mint külsős szolgáltató jelenik meg a cég életében. 

Ezt tovább gyorsítja, ha a válsághelyzettel szemben álló vállalat az interim menedzser keresése helyett egy szolgáltatót bíz meg: az ilyen cégek ugyanis – mint az interim.hu is – több száz, vagy akár több ezer interim menedzserből álló adatbázissal rendelkeznek. Nem csak a kiválasztásban segítenek, hanem a projekt is közös erőfeszítéssel zajlik: a megbízó, az interim menedzser és az interim szolgáltató együttműködése hozza el a válsághelyzet megoldását.

Szakértői

Egy válsághelyzet megoldásához nem csak rátermettség, hanem komoly szakértelem is szükséges. Ahhoz, hogy valaki hatékonyan foglalkozzon a problémával, ideális, ha már több hasonló helyzetet végigkísért illetve megoldott. 

Az interim menedzserek körében jellemző az akár több évtizedes, specifikus szakértelem, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen új megbízó esetén is, tapasztalatuknak hála ismerős terepre érkezzenek, és egyből a megoldásra fókuszálhassanak.

Milyen válsághelyzetekről beszélhetünk?

A válságmenedzsment tág fogalom, érthetjük alatta a szervezeten belüli válsághelyzetek kezelését, illetve a szervezet üzleti, kommunikációs (fennmaradását illetve imidzsét érintő) problémáit – de osztályozhatjuk a lefutás jellege szerint is. A következőkben elmagyarázzuk a krízishelyzetek közti különbséget és néhány példát is megmutatunk.

Gyors és lassú krízishelyzetek

A témával foglalkozó szakértők, köztük az amerikai Alan Hilburg, vagy Erika Hayes James is kutatásaik során azt a megállapítást tették, hogy a krízishelyzetek egyik legfőbb különbsége a lefolyás gyorsaságában rejlik.

Míg Hilburg “akut” illetve “krónikus” válsághelyzeteket különböztet meg, James a “hirtelen” és a “parázsló / szunnyadó” kifejezéseket használja írásaiban. Mindkét kategorizáció beszédes és jól érzékelteti, hogy a két típus élesen elkülönül egymástól.

Akut krízis

Hirtelen és előzetes figyelmeztetés nélkül bekövetkező helyzet, ami általában külső tényezők következménye. Épp ezért ritkán okolják érte az adott szervezet vezetőségét.

Krónikus krízis

Hosszabb távon történő, apróbb lépések és események vezetnek az egyre súlyosbodó szituáció eléréséhez. Ezekben a helyzetekben gyakran a vezetőséget okolják a problémás helyzet eléréshez. James 5 szakaszt definiál, amely egy ilyen krízishelyzet megoldásánál ideális esetben követi egymást:

1. A jelek észrevétele
2. Felkészülés és megelőzés
3. A krízis elhatárolása, veszteség menedzsment
4. Üzlet visszaállítása
5. Tanulás, konklúzió

James hozzáteszi, hogy mindegyik szakasz speciális vezetői képességeket igényel. Ezekben a helyzetekben, az interim menedzserek komoly vezetői tapasztalata nagy kincs lehet: akár ő maga látja el a vezetői feladatot, akár a kommunikációban segédkezik.

Belső és külső krízishelyzetek

Egy másik osztályozás szerint beszélhetünk belső (szervezeti) krízisről, illetve üzleti krízishelyzetekről is. Természetesen a külső tényezők is magukkal hozhatnak egy belső krízist, tehát itt is, mint ahogy a legtöbb másik kategorizációnál is, az elemek összemosódhatnak, és párhuzamosan is jelen lehetnek.

Szervezeti (belső) krízishelyzetek

Tipikusan munkatársak, illetve szervezeti egységek közti konfliktusok, nézeteltérések, félreértések vezethetnek ide. Munkahelyi zaklatástól, hirtelen felmondás, munkahelyi csalás – hogy csak néhány példát említsünk.

Üzleti krízishelyzetek

Az ilyen krízishelyzetek a szervezet jövedelmezőségét, adott esetben fennmaradását veszélyeztetik. Egy új rendelet, ami negatívan befolyásolja az üzletmenetet, egy természeti katasztrófa, vagy a legfőbb beszállító megszűnése mind olyan példák, amelyek egy céget válsághelyzetbe tehetnek.

Krízismenedzsment határozott időben?

Ahogy említettük, az interim menedzsment határozott idejű vezető pótlásra alkalmazható. A legtöbb projektben a megbízóval előzetes megállapodás történik a munka időtartamáról: például fél év, egy év, stb. Így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy krízishelyzetnél, amelynél előre nem tudható (vagy legalábbis nagyon nehezen megbecsülhető), hogy meddig fog tartani a megoldása, hogy működhet az interim menedzsment?

A jó hír az, hogy az interim menedzsment is rugalmas. Nem mindegyik projekt határozott idejű: abban az értelemben persze határozott idejű, hogy előre tudni, hogy véget fog érni záros határidőn belül, abban az értelemben viszont nem, hogy pontosan mikor. Ez esetben határozatlan idejű szerződés is köthető, és a célokat szükséges úgy definiálni, KPI-okhoz kötni, hogy azok teljesülésével érhet véget a megbízás – ellentétben egy meghatározott dátummal.

Ha krízisre utaló jeleket tapasztalsz a cégedben, érdemes lehet megvizsgálni az interim menedzsment alkalmazhatóságát. Ingyenes konzultációnk keretében szívesen segítünk áttekinteni a helyzetet.