Hiányszakmák: a beszerzőtől az orvosig, ember kell a gátra! Mik a hiányszakmák Magyarországon és miért jó döntés az interim menedzser, ha ezen hiányszakmákban dolgozó vezetőt vagy beszerzési vezetőt kell pótolni?

Hiányszakmák: a beszerzőtől az orvosig, ember kell a gátra!
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2022-ben publikált egy felmérést, amelyben 350, legalább 20 főt foglalkoztató vállalatot kérdezett meg arról, hogy miként érzékelik a munkaerőhiányt. A felmérés rámutatott arra, hogy a cégek 69%-a be tud számolni olyan nehézségekről, amelyeknek a gyökerei a munkaerőhiányig vezethetők vissza. Leginkább a szolgáltatások (75%), az építőipar (71%), a feldolgozóipar (69%) érzékelt fennakadásokat. Blogposztunkban sorra vesszük, hogy mik tekinthetők ma Magyarországon hiányszakmának, és egy példát is hozunk: a beszerzők helyzetén keresztül mutatjuk be, hogy mi oldhatja meg ezt az égető problémát!
Égető probléma a munkaerőhiány
A munkaerőpiac folyamatosan változik, alkalmazkodik a környezethez, a gazdasági igényekhez, ennek megfelelő létrejöhetnek olyan hézagok, amelyeket kapacitás hiányában nem lehet feltölteni. A recesszió érdemben még nem emelte meg a munkanélküliséget, a munkaerőpiac egésze nagyon feszes, egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitás. A gyakorlatban mindez azt eredményezi, hogy a cégek egyes pozíciókra nem találnak embert akár heteken hónapokon keresztül. Ez pedig a cégműködését is veszélybe sodorhatja.
A bevezetőben említett felmérés egyértelműen rávilágít arra, hogy a cégek csaknem 70%-ánál problémát jelent a munkaerőhiány. Az üres pozíciók alakulása is ezt igazolja: a vállalatok mindössze 32%-ánál volt minden pozíciót betöltött, tehát mindössze egyharmaduk nem keresett új munkatársat, 45% esetében a nyitott állások száma 1 és 10 között volt, 23%-nál pedig több mint 10 pozícióra kerestek embert.
A munkaerőhiány enyhítésére különféle törekvések vannak. A leggyakrabban, különösen a kékgalléros munkavállalók esetében, külföldi országokból származó dolgozókkal igyekeznek betölteni azokat a nyitott pozíciókat, amelyekre itthon nem találnak munkaerőt. A kormány is felismerte, hogy a munkaerőpiacban egyes területeken már nincs tartalék, ezért például kibővítette azoknak az országoknak a körét, ahonnan könnyített feltételekkel lehet behozni dolgozókat. Ilyen ország például Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Vietnám, Brazília, Kirgizisztán, Kolumbia és Venezuela is.
A GVI kutatás arra mutatott rá, hogy a nehéz helyzetre a megkérdezett cégek az atipikus foglalkoztatási formák (például részmunkaidő, távmunka) bevezetésével igyekeznek reagálni a legtöbb esetben (51%), vannak, akik diákmunkásokat vonnak be (43%), vagy, akik új toborzási módszereket vezetnek be (34%) és akadnak olyan vállalatok is, akik igyekeznek a bérek tekintetében lekörözni a versenytársakat.
A nagymértékű fluktuáció és a munkaerőhiány következtében könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a vállalatok nem találnak újabb embereket a távozók helyére. Egyes szakterületek, pozíciók esetében ez gyakrabban fordulhat elő. Ezeket nevezzük hiányszakmáknak.
Ismerjük meg, mik számítanak ma Magyarországon hiányszakmának!
Hiányszakmák Magyarországon
A hiányszakmák hazánkban igen színes képet festenek, vannak közöttük szakmunkás, középfokú végzettséget igénylő és diplomás szakmák is. Érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőhiány nemzetközi probléma, az informatikushiány például az egész unióban égetőkérdés, de Amerikában is vannak kihívások, ott például teherautó-sofőrökből hatalmas a hiány.
Blogposztunkban a hazai helyzetre koncentrálunk: vegyük sorra a hiányszakmákat terület szerinti bontásban!
Egészségügyi szakmák
Az egészségügy területén továbbra is nagy a kereslet az orvosok, ápolók és gyógyszerészek iránt. Az egészségügyi szakmákban dolgozók fontos szerepet játszanak a társadalom egészségének megőrzésében, a szabad pozíciók betöltése azonban egyre nehezebb és nehezebb.
IT-szektor
Az informatikai területen a programozók, a rendszergazdák, az információbiztonsági szakemberek és a szoftverfejlesztők továbbra is nagy keresletnek örvendenek. Az informatikai szakmák magas béreket és stabil munkalehetőségeket kínálnak. Köszönhetően annak, hogy a digitalizáció felpörgött, ma már szinten minden területen szükség van valamilyen IT-szakemberre. Ahogy a modern technológiák, mint például a robottechnológia, a mesterséges intelligencia egyre inkább beépülnek a cégek életébe, úgy növekszik majd még inkább az igény az IT-szakemberek iránt.
Építőipar
Az építőiparban a szakmunkások, kőművesek és építésvezetők a legkeresettebbek. Az ingatlanpiaci növekedés és a lakásépítések hozzájárulnak ehhez a kereslethez. Az építőipar elmúlt években tapasztalt bővülése, a projektek megnövekedett száma azt eredményezte, hogy ma már kevesebb a szakember, mint amennyire szükség lenne. Itt meg kell jegyezni, hogy ezt a területet különösen sújtja az elvándorlás. Sokszor akár minimális nyelvtudással is el tudnak helyezkedni a szakmunkások külföldön és még a külföldi viszonyokhoz képest is versenyképes juttatásokban részesülhetnek.
Mérnöki szakmák
A mérnöki területen a gépészmérnökök, villamosmérnökök és építőmérnökök kiemelkedően keresettek. Az ipari és műszaki fejlesztésekhez nélkülözhetetlenek ezek a munkakörök. A munkaerőpiacon (például a gyártóiparban, a termelésben, az építőiparban) kapkodnak a profi, tapasztalattal rendelkező mérnökök iránt!
Vendéglátás
A vendéglátóiparban a szakácsok, pincérek és szállodai munkatársak hiányának növekedése tapasztalható. A turizmus és vendéglátás területe a COVID-19 járványnak köszönhetően hullámvölgybe került. A lezárások következtében az éttermek is bezártak, sokan elküldték a szakácsokat, konyhai dolgozókat, pincéreket, de ugyanez a tendencia jellemezte a szállodaipart is. Azok az emberek, akik elveszítették a munkájukat, újat keresték, és miután ismét beindult az élet, akkor már nem tértek vissza a vendéglátóiparba.
Megújuló energia
Az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások területén a villanyszerelők és energiahatékonysági szakemberek iránti kereslet növekszik. Az érdeklődés az ökológiai fenntarthatóság iránt fokozódik, egyre nehezebb azonban olyan szabad kapacitású szakembert találni, aki jártas ezekben a témákban.
Egy példa: a beszerző, mint hiányszakma
A hiányszakmák között a beszerző pozíció is megtalálható. Fogalmi szempontból a beszerző egy olyan személy, aki gondoskodik a termeléshez, a kereskedelemhez, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges olyan áruk, alapanyagok, erőforrások rendelkezésre állásáról, amit a cég saját kapacitásból nem tud előállítani.
A beszerzési folyamatok magukban foglalják a piackutatást, a potenciális beszállítók kiválasztását, az árak és feltételek tárgyalását, a beszerzési szerződések megkötését, valamint a beszállítók teljesítményének és minőségének felülvizsgálatát. A beszerzési rendszer pedig a vállalat vagy szervezet által alkalmazott módszerek fajtáit és az eljárások összességét jelenti.
A beszerzőknek minden esetben egy stratégiát kell kidolgozniuk, amely meghatározza, hogy milyen módon fogják megvalósítani a beszerzést, és milyen szállítókkal fognak együttműködni. Lehetnek közvetlen vagy közvetett beszerzők, attól függően, hogy milyen termékeket vagy szolgáltatásokat szereznek be, illetve a beszerzés célja szerint is kategorizálhatunk. A tevékenység során a szakemberek figyelembe veszik, hogy a szervezet számára szükséges erőforrások biztosítása mellett érvényre jusson a költségcsökkentés és a minőség biztosításának elve is. A beszerzők emellett szorosan együttműködnek a szállítókkal, és szerződéseket kötnek velük a szállítás és a termelés zavartalan folyamatának biztosítása érdekében.
A beszerző szerepe, a beszerzés folyamata tehát meglehetősen összetett, komplex tudást, tapasztalatot és kapcsolatrendszert igényel, arról nem is beszélve, hogy jelentős hatást gyakorol a költségekre és a minőségre is.
A beszerzés, a raktározás, a logisztika területén óriási a hiány az Interim Kft. tapasztalatai szerint. A mindennapokban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a hiányszakmák valamelyikével kapcsolatban keresnek meg minket. Az utóbbi időszakban például több olyan felkérés is érkezett, amelyben beszerző kolléga hiánya miatt került nehéz helyzetbe a cég. Nézzük, milyen megoldást ajánl az Interim Kft. az ilyen helyzetekben!
A megoldás: az interim beszerző
A beszerzés tehát hiányszakma, ami azt jelenti, hogy az üres pozíciókat meglehetősen nehéz felölteni. Ha például a beszerzési vezető felmond, a cég elbocsátja, vagy egyszerűen egy új divízióban keletkezik új beszerzési vezetői pozíció, akkor a cél, hogy az üres helyre minél előbb minőségi munkaerőt találjunk, hiszen így biztosítható, hogy ne legyenek fennakadások a működésben.
A vezetői pozíciók esetén jellemzően fejvadászat útján találják meg az utódot, legalábbis, amennyiben nem belső munkaerővel előléptetéssel töltik fel a helyet. A fejvadászat időtartama azonban kiszámíthatatlan. Ennek az egyik oka, hogy a vezetői pozícióban lévő emberek általában nem munkakeresők, valahol dolgoznak, vagyis vonzó és a jelenlegi munkahelyet leköröző ajánlatot kell összeállítani. Ha sikerül is elcsábítani a kiszemelt embert, akkor is számolni kell a felmondási idővel, ami sok esetben akár fél év is lehet. Ez tehát egy hosszú folyamat, amely idő alatt a munkában fennakadások jelentkezhetnek, arról nem is beszélve, hogy belső ellentétekhez vezethet a vezető nélküli működés.
Az interim menedzser megbízása a beszerzés területén jó döntés lehet számos okból. Az interim szakember olyan tapasztalt szakértő, aki ideiglenesen dolgozik egy vállalatnál vagy szervezetnél, hogy segítsen specifikus feladatokban vagy projektekben. Az interim vezető nem alkalmazott, nem verseng a munkatársakkal, a szeme előtt a kitűzött célok elérése lebeg. Arról nem is beszélve, hogy rövid időn belül, akár 1 hét alatt munkába tud állni a vezető, így a munkafolyamat nem szakad meg, a csapat nem marad vezető nélkül még egy rövid időszakra sem.
Az interim vezető megbízásával elegendő idő marad arra, hogy a cég megtalálja azt az embert, aki hosszú távon a vállalat növekedését szolgálja.
Az Interim Kft. két évtizede vállal jelentős szerepet az innovatív vezetőpótlásban! Ismerd meg, hogyan dolgozunk!