Munkaerő-kölcsönzés: ez lenne a jövő foglalkoztatási formája? Munkaerő-kölcsönzés: mennyire elterjedt, és milyen lehetőségeket rejt magában? Ez lenne a jövő foglalkoztatási formája

Munkaerő-kölcsönzés: ez lenne a jövő foglalkoztatási formája?
A KSH legutóbbi adatai szerint 2020-ban 10 300 ember dolgozott munkaerő-kölcsönző vagy -közvetítő cég alkalmazásában. A gyorsan változó üzleti környezetben a munkaerő-kölcsönzés hasznos foglalkoztatási formának tűnhet. De valóban ez a legjobb megoldás? Erre keressük a választ!
A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, amit egyre több szervezet használ a munkaerő igényeinek rugalmas és gyors kielégítésére. Lényege, hogy egy cég (a kölcsönbe adó) munkavállalókat bocsát a másik cég (a kölcsönbe vevő) rendelkezésére egy meghatározott időszakra. Ez egy háromoldalú kapcsolat, amiben munkaügyi szempontból a munkavállaló a kölcsönbeadó vállalattal áll munkaszerződésben, utóbbi végzi az adminisztrációt, a hatósági bejelentést, de a munkáját a kölcsönvevő szervezetnél látja el.
Ez a konstrukció előnyökkel szolgál mind a munkavállaló, mind a munkaadó számára. A vállalatoknak elsősorban rugalmasságot és idő- és költséghatékonyságot jelent, például, ha új telephely nyílik, határidőre kell elkészülni és nagyobb kapacitásra van szükség. Míg a munkavállalók számára új készségek és tapasztalatok megszerzését teszi lehetővé, valamint a hosszú távú foglalkoztatás ígéretével kecsegtet.
A munkaerő-kölcsönzés jelentősége a modern foglalkoztatási piacon
A mai vállalkozások számára az agilis munkaerő-ellátás kulcsfontosságú, különösen olyan időkben, amikor a munkaerőhiány komoly kihívást jelent sok iparágban. Ebben a kontextusban a munkaerő-kölcsönzés új kapukat nyit meg, különösen abban az esetben, ha a külföldi munkavállalók kölcsönzéséről beszélünk.
A külföldi munkavállalók kölcsönzése egyre gyakoribb a mai munkaerőpiacon, különösen a fizikai munkát igénylő területeken. Ideális megoldást jelenthet a vállalatok számára, például a termelés szezonális jellegű ingadozásainak kezelésére vagy a hirtelen megnövekedett munkaerő-igények kielégítésére.
Egyre többen élnek a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével
A munkaerő-kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma Magyarországon, mivel gyors megoldás a megemelkedett kapacitásigény enyhítésére. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium összefoglalója szerint 2022-ben 652 munkaerő-kölcsönző cég működött, 6,4%-kal több, mint 2 évvel korábban. A kölcsönző cégek árbevétele a tavalyi évben 426 milliárd forint volt a fizikai állománycsoportban és valamivel több, mint 52 milliárd forint a szellemi állománycsoportban. Ezen belül a vezetői, felsővezetői szegmens 7,3 milliárd forintot tett ki.
Ezek a kölcsönző cégek több mint 177 ezer munkavállalóval álltak szerződésben, akiket 2022-ben csaknem 6600 belföldi szolgáltatóhoz közvetítettek. A dolgozók 93,9%-a fizikai foglalkozású volt, 6,1% pedig szellemi.
De nem csak itthon, hanem nemzetközi szinten is egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés. Az Eurostat adatai szerint míg hazánkban az aktív népesség csupán 0,3%-át tették ki néhány évvel ezelőtt, addig ez az arány Szlovákiában 4,6%, Szlovéniában pedig 4,7% volt.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2020-as jelentése kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzés világszerte folyamatosan növekszik, és a munkaerőpiacon egyre meghatározóbbá válik. Egyes előrejelzések szerint a következő években a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek világszintű forgalma a korábbiaknál is nagyobb mértékben fog nőni.
Munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus foglalkoztatás
A munkaerő-kölcsönzés a rendhagyó – vagy atipikus – foglalkoztatási módszerek közé tartozik. Ezek olyan foglalkoztatási módok, amelyek némileg eltérnek a szokásos, teljes munkaidős, hosszú távú és egy adott munkaadóval való foglalkoztatástól.
A munkaerő-kölcsönzés mellett más atipikus foglalkoztatási formák is léteznek, amelyek kiváló alternatívaként szolgálhatnak a hagyományos megoldással szemben.
Az egyik ilyen a szabadúszói forma, amelyben az egyének projektalapú munkákban vesznek részt, rugalmas időbeosztással, gyakran távmunkában. Itt a munkavállalók megbízási szerződéses alapon dolgoznak, és külsős szakértőként konzultálnak a cégekkel.
A részmunkaidős foglalkoztatás is egy olyan atipikus munkaforma, ahol a munkatársak nem napi 8 órában, hanem ennél kevesebben, jellemzően 4 vagy 6 órában dolgoznak. Ez rugalmas lehetőség azoknak, akik nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, például családi kötelezettségek vagy tanulmányok miatt.
Egy másik alternatíva a távmunka, ahol a munkavállalók nem a hagyományos irodai környezetben látják el feladataikat, hanem otthonról, kávézóból, könyvtárból vagy a világ bármely pontjáról. A hirtelen bekövetkezett globális pandémia hatására ez a munkavégzési forma hamar népszerű lett.
Ezek a formák, köztük a munkaerő-kölcsönzés is, rugalmasan reagálnak a munkaerőpiaci változásokra és kihívásokra. Ahogyan a munkahelyek decentralizálódnak és a munkaszerződések rugalmasabbá válnak, úgy alakulnak át a megszokott modellek is.
Érdemes még egy nem tipikus foglalkoztatási formáról beszélni, ez pedig az interim menedzsment. Nézzük, milyen helyzetekben lehet jó döntés az interim menedzserek bevonása!
Interim menedzserek bevonása: mikor érdemes meglépni?
Vannak olyan esetek, amikor a vezetői pozícióknál is a munkaerő-kölcsönzés eszközéhez nyúltak: a kölcsönzött vezetők száma 2020-ban 780 fő volt. De vajon valóban ez a legjobb megoldás?
Az interim menedzsment rövidebb időszakokra, speciális projektekre vonatkozik, ahol olyan specifikus tudásra és tapasztalatra van szükség, amit a saját állomány nem tud nyújtani. Ilyen lehet például egy új üzletág indítása, egy átalakítási projekt végrehajtása, vagy akár egy krízishelyzet kezelése.
Az interim vezetőket - akik tulajdonképpen ideiglenesen a céghez rendelt szakértők, vezetők - többnyire konkrét, jól meghatározott célok elérése érdekében bízzák meg. Magas szintű tapasztalattal és készségekkel rendelkeznek, gyorsan beletanulnak a munkába és képesek hatékonyan vezetni a szervezetet az átmeneti időszak alatt.
A szervezetek számára a legjelentősebb előnye az interim menedzsmentnek a rugalmasság és a gyorsaság. Akár néhány nap, hét alatt munkába állnak, így rövid idő alatt a helyszínre tudják hozni azokat a képességeket, amelyekre a szervezetnek szüksége van.
A munkaerő-kölcsönzés egyes ágazatokban és főként a fizikai munkavállalók esetében lehet ideális választás. Ha a szakértőhiányt szeretnénk enyhíteni vagy pedig vezetőt pótolni, akkor sokkal előnyösebb megoldás az interim vezető bevonása.
Válassz kiváló szakembert és tapasztalt vezetőt az időszakos munkaerőpótlásra! Jelentkezz ingyenes konzultációnkra, amely során felmérjük az igényeket, és felvázoljuk a legcélravezetőbb megoldásokat!