Ha dolgoztál már startuppal, esetleg Te magad vagy egy startup megálmodója, tudod jól: mindig minden változik. “Az egyetlen állandó a változás maga” – mondta anno Hérakleitosz, és ez a startupokra hatványozottan igaz. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogyan tudják a folyton változó igényű startupok menedzselni a munkaerőigényüket, és írásunk végére azt is körüljárjuk, érdemes-e az interim koncepcióban gondolkodniuk. Ha még nem ismered ezt a fogalmat, néhány sort követően erre is fényt derítünk.
A startupok izgalmas (és félelmetes) világa
Bár kívülről egy startup a világ egyik legizgalmasabb tevékenysége, benne lenni sokszor nem egyszerű. Adott egy ötlet – egy hiánypótló újítás, vagy akár egy világmegváltó szabadalom – és eddig minden rendben is van, de hogyan lesz ebből hosszú távú, profitábilis vállalkozás?
A Failory (failory.com) által közzétett statisztikák szerint az induló cégek csupán fele éri meg az 5 évet, és például 5 startupból az első év végére kapásból 4 marad. A bukások közel 20%-a ráadásul a nem megfelelő munkaerőre vezethető vissza, a kimutatás alapján.
Egy startup tehát bármilyen jó ötlettel is rendelkezik, általában vékony jégen táncol, fennmaradása bizonytalan. A kiváló szakmai tapasztalat és az eredeti ötlet ugyanis gyakran nem párosul vezetői készségekkel, vállalatfejlesztési tapasztalattal, és egyéb olyan képességekkel, amivel egy tapasztalt vezető viszont igen: gondolj akár egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezérigazgatóra, marketing igazgatóra vagy fejlesztési menedzserre.
A startupoknál ráadásul hónapról hónapra változnak az igények, a szükséges pozíciók, bizonytalan a cash flow, és az sem teszi könnyebbé a helyzetet, ha befektetői tőkén alapszik a vállalkozás, mert ez esetben még a befektető aktuális igényeinek is folyton meg kell felelni…
Ilyen helyzetekre egy ideális alternatíva az interim rendszerben dolgozó “alkalmazott”. Idézőjellel írjuk, ugyanis mindjárt kiderül, hogy valójában miért nem hagyományos értelemben vett alkalmazottról van szó.
Az interim menedzsment recept
Kanyarodjunk vissza egy pillanatra az ókori Rómához, ugyanis már a középületek építésével, fenntartásával, a tengerentúli csapatok ellátásával vagy adóbeszedéssel megbízott “római vállalkozók” tevékenysége is nagyban hasonlított az interim menedzsment mai formájához.
Lényege, hogy a megbízó egy adott időszakra igénybe vesz egy külsős (interim) menedzsert, aki az adott területen nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkezik. A célok 100%-ban világosak, az interim menedzser hatékony, erős feladatfókusszal és menedzsment képességekkel rendelkezik, és ami kulcsfontosságú: nem törekszik arra, hogy állandó munkaszerződést kapjon a megbízótól, a szerződés eredményes teljesítése után távozik a vállalattól és felkészül a következő, szintén projekt-alapú feladatára. Az interim menedzser tudatosan jutott el idáig, ez az életforma számára hivatás – és semmi köze egy két munkaviszony közötti állapotban lévő vezetőhöz.
Nem véletlen, hogy ez a recept sok startupot elgondolkodtatott – és hogy az efféle együttműködések hamar sikerre vezettek. Ugyanis egy startup esetében, ahol minden forint számít, kifejezetten jól jön, hogy az interim menedzser számla ellenében kap napidíjat, amire semmilyen plusz tétel vagy járulék már nem rakódik. Az interim menedzser saját idejéből jár tréningre, nem számláz azokra a napokra, amikor szabadságra megy, vagy amikor épp beteg, és nem számláz az ünnepnapokra: csak a ledolgozott napokra kap fizetséget.
Az állandóan változó igényű startupoknak emiatt sok esetben jobban megéri az interim menedzser, mint pl. meghatározott időre hagyományos állásban alkalmazni valakit.
Természetesen nem csak az anyagiakról van szó. Az interim menedzser, követve az előre meghatározott célokat, szerződése végére egy valóban következő szintre viszi a startupot – ami egy induló vállalkozásnak magától legtöbbször nem menne. A hatékony és karizmatikus interim “behatás” későbbi eredménye lehet továbbá az az óriási motiváció és szaktudás, amit az interimes vezető távozásakor maga után hagy a cégnél.
Hogy néz ki egy interim jellegű megbízás? Általában így: Belépés → Diagnózis → Javaslat tétel → Megvalósítás → Exit. Megbízatása kezdetén az interim menedzser felméri a vállalkozás aktuális állapotát, és a felmérés eredményeit átnézik a megbízóval. Ezután következik a projekt céljainak kitűzése, közösen, az interim szolgáltató tanácsadójának bevonásával, pontosan meghatározva a határidőket és a célszámokat. A megvalósítás változó idejű, de mindenképp határozott időtartamú. Néhány hónaptól néhány évig is terjedhet. A idő lejártával és a célok elérését követően pedig megtörténhet az “exit”.
Ha találtál olyan információkat a cikkben, ami a te cégedre is jellemző, és részletesebben megismernéd, hogyan tudnál együttműködni egy interim menedzserrel, nézz szét itt: interim.hu