Dávid Péter több, mint fél évtizede foglalkozik interim menedzsment projektekkel: rálátása van a teljes szolgáltatásra, annak kihívásaira és lehetőségeire – arról beszélgettünk, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, majd néhány trendet is megfogalmaztunk e szolgáltatás iparág jövőjét illetően.
Hogy látod ma az interim menedzsment létjogosultságát hazánkban?
Pétert a megbízás alapú, nagy szakértelmet és jelentős vezetői készségeket kívánó projekt munkákról kérdezem – vagy egyszerűen úgy is fogalmazhatnék, mit gondol az interim menedzsment aktuális helyzetéről.
“Egy növekvő terület, de még mindig jóval kevesebben ismerik, mint amekkora potenciál a szolgáltatásban van” – kezdi, és ahogy tovább fejtegetjük a témát, rámutat: az interim menedzsmentnek azért van helye a mai gazdasági életben, mert a magasan képzett, kvalifikált szakemberekből – akik vezetői készségekkel is rendelkeznek – egyszerűen nincs elegendő. Részben ez az interim szolgáltatás iránti igény egyik fő oka, mivel ideiglenesen biztosítja azt a humán erőforrást, amelyet alkalmazotti státuszban lévő kollégával nem csak drágább lenne megoldani, de az ideális személyt is jóval kisebb eséllyel lehetne megtalálni.
Ahogy tovább beszélgetünk, világossá válik, hogy az interim menedzsment egyéb szempontokban is különbözik a klasszikus alkalmazotti munkaviszonytól: nincs például betanulás (induction vagy onboarding) – úgymond “kész” embert kap a megbízó. “Volt, hogy péntek délután 5-kor jött a telefon egy gyárigazgatótól, hogy lehetőleg már hétfőtől kezdenie kellene valakinek” – emlékszik vissza Péter egy projektre. Kiderült, hogy az illetőnek tényleg azonnal “hadrendbe” állíthatónak kellett lennie, és nem volt sem onboarding, sem felkészítő tréningek. Olyan tapasztalattal rendelkező személyre volt szükség, aki egyből átlátja a helyzetet, néhány nap alatt beáll és elvégzi a feladatot.
Az interim menedzsment viszont épp erre jó. Ezt szemlélteti az is, ahogy Péter és kollégái az interim menedzserekre utalni szoktak, félig viccesen: “A betanítás mindössze annyi, hogy reggel megmutatják neki az íróasztalát, továbbá azt, hogy hol tud kávét főzni és a mosdót – és a nap végére már megvan a saját team, és konkrét eredményeket hoz”. Az állítás, mint ahogy már többször rámutattunk, valójában nem is akkora túlzás.
A sok előny ellenére az interim menedzsmentet a cégek nagy része még mindig nem, vagy nem eléggé ismeri – vagy épp rugalmatlanságból, illetve egyéb aggályok miatt egyszerűen nem mernek belevágni (erről a témáról külön beszélgettünk Lengyel Péterrel, ebben az interjúban).
Részben ez is Péter és az interim.hu csapatának küldetése, hogy megfelelően tájékoztassa a vállalkozásokat erről a lehetőségről, sokoldalúan bemutatva az interim menedzsment előnyeit.
Tendenciák az interim menedzsmentben
Egyértelmű tehát, hogy komoly létjogosultsága van hazánkban is az interim menedzsmentnek, ami ráadásul felfutó szakaszban is van. Ennek apropóján a jövőt kezdjük latolgatni: arról beszélgettünk Péterrel, milyen tendenciákat lát interim szolgáltatóként. Ami már most érzékelhető: bővülnek az interim menedzsment által lefedhető területek, változnak az iparágak és a szakmák, és van, hogy épp egy világjárvány formálja át, hogyan dolgozunk.
Az interim menedzsment nem csak a nagyoké
Péter úgy látja, egyre inkább eloszlik az a tévhit, hogy az interim menedzsment csak a nagy cégekre lett kitalálva. Rámutat, hogy családi vállalkozások sora használja már a szolgáltatást: sikeresen ki tudtak alakítani olyan együttműködést, amely megfizethető, és épp azt a funkciót látja el, amelyben hiányt szenvedtek – akár a szakértelem, akár idő/energia aspektusában.
Péter szerint ez a tendencia még hangsúlyosabbá válik majd: az interim menedzsment erőteljesen működni fog a kisvállalkozásoknál is, és korszerű lehetőséget biztosít a speciális szaktudástól kezdve akár egy utódlási folyamat lebonyolításáig.
A folyamatot az is segíti, hogy egyre több részmunkaidős interim menedzserrel is találkozni. Ők heti néhány órában biztosítanak erőforrást egy adott feladathoz, így a kisebbek igényeit is ki tudják szolgálni (pl. olyan cégeknél, amelyek számára nem lenne megfizethető, vagy épp nem áll rendelkezésre egy teljes munkakört kitöltő feladat).
Újgenerációs interimek és speciális szakmák
Bár az interim menedzserek nagy része a negyvenes, ötvenes – sőt: hatvanas – éveit tapossa, (elsődlegesen a több évtizedes tapasztalat miatt, amiért keresik őket), kezd megjelenni egy fiatalabb, új generáció is, akik viszont olyan speciális szakértelemmel rendelkeznek, amely kizárólag a mai korban releváns. Ilyen például az online marketing: hiába volt jó marketingszakember valaki egy-két évtizede, ez egy megváltozott terep, nem beszélve a specializálódott digitális területekről, mint például a mesterséges intelligencia, a big data, az online vevőszerzés és így tovább.
Az is látható, hogy egyre nő az igény a szakterületek egyedi kombinációira is: Péter egy olyan orvosi végzettségű személyt hoz példaként, aki ért a finommechanikához, és szoftverfejlesztési tapasztalata is van – így mondjuk egy emberi testbe beépülő, biotechnológiai termék fejlesztését is képes menedzselni. Ilyen alkalmazottat találni szinte lehetetlen, ám célzott interim menedzser bevonásával ez a feladatkör is betölthető.
A COVID és a post-COVID kor interim menedzsmentje
A végtelenségig ismételt, de igaz állítás, hogy a koronavírus teljesen átformálta a munkavégzést: a home office korszak után, jelenleg – a szigorításoktól függően más és más arányban – a hibrid munkavégzés jellemző.
Ez azért érdekes, mert ahogy más területeken, úgy az interim menedzserek esetén is korábban elképzelhetetlennek tűnt a távoli munkavégzés. Természetesen most is igényel a legtöbb megbízás személyes jelenlétet is, de a vírushelyzet megmutatta, hogy az interim projektek nagy része is tökéletesen futtatható távmunkában. Péter szerint, ha el is múlik a vírushelyzet, a távoli illetve hibrid munkavégzés megmarad, mert egyszerűen megtanultuk, hogy így is lehet, sőt: több szempontból hatékonyabbnak is bizonyult.
Természetesen személyiség- és munkakörfüggő is a kérdés, így nem általánosítani szeretnénk, csak a tendenciára felhívni a figyelmet. Visszaemlékezve a karanténos időkre Péternek is volt olyan projektje, ahol sem a megbízóval, sem az interim menedzserrel nem találkozott személyesen, mégis sikeresen elindították a munkát – online kapcsolattartással.
Az látszik, hogy a kiszervezés és az interim menedzsment is egyre gyakrabban jelen van a vállalkozások működésében. Ez is hibriddé válik, mint oly sok minden manapság.
Tetszett a cikk? Egyetértesz a leírtakkal? Te magad is próbára teheted az interim menedzsmentet: ismerd meg interim szolgáltatásunkat és kérj ingyenes konzultációt!