Munkaerőt találni itthon nem könnyű. Jó munkaerőt – még nehezebb. Jól tudják ezt ma a cégek vezetői, HR-esei, amikor bővítenék a csapatot, vagy kiesett munkaerőt pótolnának. Ennek okai ugyan borzasztóan sokrétűek, de az egyik mindenképpen a mobilitás. Mennyire rugalmasak, mobilisek a munkavállalók? Megnéztük néhány felmérés eredményét, és feltártuk, hogyan használható az interim menedzsment, amikor nehézkes a toborzás.

Ha mobilisek is vagyunk, inkább külföld irányába

Nemrég két felmérést is folytattunk LinkedIn csatornánkon. Bár több száz igazán értékes visszajelzést kaptunk, fontos hangsúlyoznunk, hogy a szavazás nem reprezentatív, hiszen a csatornánkat követő személyeket vontuk be – akik valamilyen szinten érdeklődnek az interim menedzsment iránt, esetleg már igénybe is vették a szolgáltatást.

Az első kérdés a következő volt: Mekkora mobilitásra vagy hajlandó egy munka miatt? 131 szavazat alapján a válaszadók 52%-a egy másik országba is hajlandó lenne elköltözni, azonban csak 11% költözne másik megyébe. Az elsőre ellentmondásnak tűnő eredmény valójában izgalmas tényt tár fel – úgy is fogalmazhatnánk: a magyar munkavállaló, ha már költözik, akkor nem áll meg külföldig. Persze nem kell ehhez felmérés, hogy lássuk: sokunk ismerősei mentek ki Londonba például, így a jelenség abszolút nem ismeretlen. Néhány évig kinn dolgozni, gyűjteni valamennyi pénzt, és hazajönni, hogy könnyebb legyen a családalapítás.

A válaszadók maradéka pedig nem utazna és nem is költözne (20%), illetve nem költözne, hanem inkább ingázna (17%).

Így látjuk mások költözési hajlandóságát

Egy másik felmérésben ugyanezt a témát jártuk körül, de kissé más megközelítésben: Szerinted az emberek hány százaléka hajlandó költözni egy álláslehetőség miatt? – szólt a kérdés, tehát a válaszadóknak nem a saját, hanem inkább mások viselkedését kellett megfejteni. 866-an vettek részt a felmérésben, és háromnegyedük szerint az emberek kevesebb, mint 25%-ka költözne. Csak 21% szerint költözne honfitársaik 25-50%-ka, és egészen elhanyagolható, akik ennél magasabb arányt jelöltek meg.

Hol lehet az igazság? Valószínűleg félúton, ezt támasztja alá a Trenkwalder felmérése is, az általuk meghatározott mobilitási index 35%-os, azaz a 2000 megkérdezett személy több, mint fele váltana munkahelyet, 35%-ka (700 fő) pedig költözne is az új állás miatt.

Érdemes a LinkedIn felmérés kommentjeit is megfigyelni, amelyek tovább árnyalják a képet, és a kiemelkedően magas külföldre való költözési hajlandóság másik oldalát is megmutatják: egyeseket meglepte a magas eredmény, mások szerint jóval könnyebb csak klikkelni, mint valóban meglépni egy ilyen horderejű döntést, illetve saját ismeretségi körükben is adódtak jó páran, akik néhány hét/hónap után vissza is tértek, mert nem találták meg a számításaikat.

Mit kezdj az eredménnyel HR-esként?

A helyzet tehát adott: a jó munkaerő megszerzése továbbra is kihívásokkal terhelt, és ezen a mobilitási kedv mérsékelt szintje, illetve a külföldre “szökött” jelöltek sem segítenek. (Tény, hogy ma már a távmunka tényleg működik a legtöbb területen, de a kizárólag távmunkában végezhető pozíciók száma minimális – főleg vezetői szinten – ezért foglalkoznunk kell a helyzettel.)

Ha túl hosszúra nyúlna a toborzás, esetleg olyan feladatra keresel kollégát, ami túlságosan speciális szakértelmet igényel, megoldás lehet az interim menedzsment. A következőkben két olyan szituációt mutatunk be, amelynél érdemes lehet az interim menedzsmenthez fordulnod.

Toborzás helyett interim szolgáltató

Ha nagy tapasztalattal rendelkező, vezető szintű személyre van igény, a toborzás akár több hónapig is eltarthat. Alternatív megoldás lehet egy interim szolgáltatóhoz fordulni: interim menedzser adatbázisukból több jelöltet is bemutatnak, akikkel megismerkedhetsz és választhatsz – akár néhány napon belül. 

Az interim menedzsment lényege, hogy határozott ideig, adott feladat elvégzésére bízod meg az interim menedzsert, és nem alkalmazottként, hanem külsősként szerződtetve segíti a céget. További előnye, hogy azonnal munkába tud állni, és nem igényli a hosszas betanulást.

Ha még csak most ismerkedsz az interim menedzsmenttel, akkor az alábbi két cikket ajánljuk elolvasásra – ezekben bővebben kifejtettük a fenti témát is:

• 5 rizikós vállalati helyzet, amihez érdemes megfontolnod egy interim menedzser bevonását
• Vadászat alatt szorít az idő igazán: hogyan pótold a munkaerőt, míg a fejvadász megtalálja az ideális jelöltet?

Speciális projektfeladatra interim menedzser

Adódhat olyat feladat is, amely túlságosan speciális szaktudást, esetleg több szakmában megszerzett tapasztalat ötvözetét igényli – ilyenkor is tudatosabb döntés lehet egy interim szolgáltatóval egyeztetni, mint hosszan toborozni, pláne, ha szűkös idő áll rendelkezésre. 

Az interim menedzserek kifejezetten projekt alapon dolgoznak, így legyen szó akár új gyártósor beindításáról, akár egy csődközeli állapotból való megmentésről, találni fogsz erre alkalmas személyt, ráadásul olyat, aki a te területeden kiváló (akár több évtizedes) tapasztalattal rendelkezik. 

A projektfeladat sikeres zárásával pedig felbontjátok az együttműködést –vagy azért, mert a feladat a végéhez ért, vagy azért, mert az interim menedzser által kialakított új struktúrába / munkakörbe már megtaláltátok az utódot.
Próbára tennéd az interim menedzsmentet? Kérd ingyenes konzultációnkat.