Ha az interim menedzsment előnyeit kellene felsorolnod, valószínűleg nem lenne nehéz dolgod, mivel már számos cikkben fejtegettük ezeket. Mégis, ha ez mindenkinek ilyen könnyű lenne, akkor jóval ismertebb lenne ez a HR koncepció, és több vállalat alkalmazna interim menedzsereket. A gyakorlatban azonban számos visszatartó erő jelenik meg a cégvezetők fejében: egymástól akár egészen eltérő okok, amelyek miatt ódzkodnak az interim menedzsmenttől, vagy nem hisznek benne, egyes esetekben félnek is tőle.

Hogy körüljárjuk ezt a témát, segítségül hívtuk az interim.hu társalapítóját, Lengyel Pétert. Az időjáráshoz illően egy esős tavaszi reggelen az interim menedzsment borús oldaláról beszélgettünk, és sorra vettük a legfőbb okokat, amiért cégek még nem nyitottak az interim menedzserek bevonására. Péter ideális választás volt a témára, hiszen sok tucatnyi céggel egyeztetett már az interim menedzsmentről, így az ügyfelektől érkező kifogásokat fejből képes idézni.

7 ok, amiért nemet mondanak az interim menedzsmentre

1. Minek nekem túlképzett ember?

“Általában azt javasoljuk, hogy eggyel magasabb képzettségű, vagy munkatapasztalatú ember töltse be az interim feladatkörét, mint amit az adott pozíció megkívánna” – magyarázza Péter, hozzátéve, hogy ennek kizárólag gyakorlati oka van. Szinte minden esetben kiderül ugyanis, hogy az interim menedzserre több dologban is támaszkodnak, mint ahogy az előzetes tervekben szerepelt. Ha az interimes megbízott nem csak az adott terület szakembere, hanem dolgozott már magasabb, vezetői pozíciókban, akkor sokkal nagyobb rálátása lesz a társterületekre, hatékonyabb lesz a kommunikációja és szélesebb eszköztárral rendelkezik a felmerülő problémák megoldásához.

Így például egy kontrolling szerepkörre kiválóan alkalmas lehet egy CFO szintű interim menedzser, vagy minőségellenőrzésre egy termelési vezető. Bár a túlképzettség visszatartó erőként jelenik meg a cégek részéről, a fenti valós projektekből vett példák azt igazolják, hogy a túlképzettség valójában előnyös. 

Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy az interim bevonása után több csontváz is kihullhat a szekrényből (jobb esetben: élő, megoldandó ügyre derül fény), amihez igazán jól jön a széles látókörrel rendelkező vezető. Nevezhetjük túlképzettnek is, de amikor ott állunk a problémával szemben, akkor már nem a szavakon fog lovagolni a megbízó – ezt biztosan állíthatjuk.

“Egyébként pedig a szolgáltató dolga, hogy a problémát és a megoldást összeegyeztesse” – folytatja Péter, rávilágítva arra, hogy ha interimszolgáltatón keresztül vonunk be interim menedzsert, akkor nagyobb eséllyel csökkenthető a kereslet és kínálat közötti távolság, hiszen a szolgáltató érdeke is az lesz, hogy a lehető legalkalmasabb személyt, személyeket biztosítsa a megbízó számára. Egy szolgáltató (mint például mi, az interim.hu) az interim menedzser jelölt(ek) kiválasztásától kezdve gondosan menedzseli a projektet, hogy mindegyik fél ténylegesen azt kapja, amire szüksége van.

2. Amivel mi foglalkozunk, azt csak mi értjük

Sokan nem hiszik el, hogy az interim menedzser fel tudja venni a szálat és mérhető eredményeket hoz rövid idő alatt – és ez jogos is, hiszen ha például egy fröccsöntő gép működtetéséről van szó, akkor valóban abban jártas szakember szükséges. 

Azonban interim menedzsert általában vezetői pozícióra alkalmaznak, és ekkor, ha épp nem fröccsöntéssel de más gyártás menedzsmentjével foglalkozott, jó megoldás lehet. Szót tud érteni a szakemberekkel, és olyan külső tudást hoz be a cégbe, ami a megrekedt, megoldthatatlannak tűnő helyzeteket egy csapásra átfordítja. 

“Ő már látta máshol, hogy kell másképp csinálni a dolgokat, így jó alappal tesz javaslatokat – olyanokat is, amire a megbízója sosem gondolt volna” – teszi hozzá Péter.

3. Jön osztani az észt, és nem csinál semmit

Az interim menedzserek egyik téves megítélése, hogy tanácsadóként tekintenek rájuk – pedig ők konkrét munkát végeznek, nem csak elméleti, hanem végrehajtói szinten. “Legtöbbször ez az aggodalom olyan cégeknél merül fel, amelyek már pórul jártak egy nem túl jó tanácsadóval” – magyarázza Péter. A cégvezető fejében pedig az ilyen balszerencsés esetek így maradnak meg: “Jött, nem kevés pénzért megírta a kis beszámoló jelentését, majd kitörölhettük vele…”

Amit fontos tisztázni az interim menedzserről, hogy ő nem tanácsadó. A tanácsadás a munkája része, de míg sokan egy öltönyös megmondó embernek képzelik, a valóságban végrehajtó személyről van szó, aki feltűri az ingujját és nekiesik a problémának. Míg a tanácsadó kilép a helyzetből a javaslattétel után, az interim menedzser munkája épp ekkor válik izgalmassá: végig is viszi azt, amiben felmérése eredményeként megállapodtak megbízójával.

4. Megy tovább a versenytársamhoz, és viszi a titkaimat

Péter szerint legtöbbször KKV-k esetében merül fel ez a feltételezés, pedig szerződésben vállalt kikötéssel oldható a helyzet. Ráadásul ha interimszolgáltatón keresztül történik a megbízás, akkor egy plusz biztonsági faktor is megjelenik: vállalják, hogy hasonló pozícióba ugyanazt az interimet nem helyezik el konkurens cégnél – illetve időtartam is kiköthető, ami a megbízás lejárta utáni néhány évről szól. 

Emellett természetesen titoktartási megállapodás is köttetik – ez mindennek az alapja, enélkül el sem kezdődhet a közös munka.

5. Nem tarthatom meg, mert interim menedzser

Az interim menedzser ugye átmeneti jelleggel biztosít erőforrást, és munkája végeztével egy következő helyen keres új kihívást. Azonban mi van akkor, ha olyannyira beválik az interimes emberünk az interimes feladatkörben, hogy a megbízója legszívesebben alkalmazottként szerződtetné őt a továbbiakban? Sokan ettől is tartanak az interim menedzser bevonása előtt. 

A jó hír az, hogy ilyen előfordul a gyakorlatban, és nem lesz belőle sértődés senki részéről: az interimszolgáltatóval kötött szerződés kitér erre a helyzetre is. Péter kifejti, hogy “Némi vigaszdíjért cserébe, ami egy fejvadász átlagos költségét sem éri el, lemondunk az interim menedzserünkről, és engedjük, hogy hosszú távon a cégnél maradjon, klasszikus foglalkoztatásban.” Ez mindenki érdeke, ha már egy sikersztori elindult.

Azonban más megoldás is létezik a “Mi lesz azután, hogy távozik az interim?” aggodalomra. Az interim menedzser ugyanis nem hirtelen lép le – sokszor szerződésében is szerepel, hogy biztosítania kell utódját. Ekkor az történik, hogy az interim menedzser segít utódjának kiválasztásában, akár cégen belül, a saját kapcsolati hálójából, vagy egy eredményes fejvadászatot követően, és ottmarad egészen addig, amíg be nem tanítja az új személyt – kézenfogva vezeti őt, és csak akkor távozik, amikor az utód már készen áll az új rendszer működtetésére. Így a HR-es kollégák is nagyban megkönnyebbülnek.

6. Ezt mi nem engedhetjük meg magunknak

Szintén gyakori ok az ellenállásra, hogy az interim menedzsment luxus szolgáltatásként jelenik meg a vállalatvezetők fejében – pedig némi számolást követően könnyedén megdönthető ez az elmélet.

Ha például egy vezető pozíciót vizsgálunk, és egyik oldalra feltesszük az alkalmazott felvételével/elbocsátásával járó költségeket, fizetését és járulékait, betegszabadságát, tárgyi eszközöket (autó, laptop, mobiltelefon, stb.), a másik oldalra pedig az interim menedzser díját – aki kizárólag a ledolgozott munka után számláz – ezt napidíjként vizsgálva nagyon sokszor kevesebb az interim teljes költsége. Érdemes tehát megfontolni ezt a lehetőséget és nem csak a klasszikus alkalmazotti státuszban gondolkodni.

7. Majd én megoldom!

A cégvezetők büszkék, makacsak, ezért a “csakazértis” hozzáállásból nehéz, sokszor lehetetlen is kimozdítani őket – még akkor is, amikor nagy a baj. Azt gondolják, hogy majd ők megoldják a helyzetet, nincs szükségük külső segítségre. Attól tartanak, hogy ha más oldja meg, és nem ők, akkor azzal kudarcot vallanak. Ha egy céget felépítettél, biztosan ismerős lehet az érzés.

Emellett pedig sokan félnek másokat beavatni a valós problémákba. Péter egy kiváló hasonlattal él: “Az orvoshoz elmész, és nem mered bevallani, hogy nem csupán egy begyulladt körömről van szó, hanem minden egyes lépésnél fáj a térded is… őszintének kell lenni azzal, akire a gyógyítást rá akarjuk bízni. Enélkül nehéz sikereket elérni.” – még akkor is, ha az őszinteség csúf dolgokat hoz a felszínre. 

Az interim menedzser és szolgáltatója akkor tudja a leghatékonyabb munkát végezni, ha ezeket előre ismerik. Így elkerülhető a szekrényből szépen sorra kiboruló csontvázak terhe, ami sok projekt kezdetén váratlanul jelenik meg.

***

Interim szolgáltatói munkánk során már sok hasonló ellenállást és rossz beidegződést sikerült eltüntetnünk, részben ennek is hála, már több, mint ezer sikeres projekten vagyunk túl. És te hogy állsz a témához? Milyen problémákkal nézel szembe, amin segíthetne az interim menedzsment? Beszéljünk róla itt: info@interim.hu

Olvasd el interjúnk Steiner Lászlóval, aki elmesélte, milyen kalandos úton vált belőle az egyik első hazai interim menedzser!