Lengyel Péter, az interim.hu társalapítója megosztotta velünk egy emlékezetes projektjét, melyben interim menedzserként vett részt. Finoman fogalmazva, nem volt kihívásoktól mentes – jöjjön a sztori, és a tanulságok.

Kezdetben még minden szép volt

2008-2009 már interim menedzserként tevékenykedett Péter, párhuzamosan az interim szolgáltatói vállalkozásban való részvételével. Pénzügyi területről érkezve elsősorban olyan projekteken dolgozott, ahol a gazdasági tudását és vezetői készségeit is kamatoztathatta. 

Ez időben adódott egy újabb lehetőség, amelyben egy két tulajdonossal rendelkező szolgáltató céget kellett az egyik társtulajdonostól megvenni, felfuttatni, majd eladni.

A venni szándékozó tulajdonosok a következőkkel bízták meg Pétert:

• vezényelje le a folyamatot, amely során társtulajdonosaiktól megvásárolják a céget, teljes részesedést szerezve;
• a meglévő hatékonysági, irányítási problémákat megoldani, felfuttatni a céget, beleértve a menedzsmentet és cégstruktúrát érintő változtatásokat – ehhez teljes körű bizalmat és jogosultságot kap, hogy lehetőség szerint új módszerekkel és ötletekkel fejlessze a működést;
• a feljavított céget végül eladásra kínálni, és egy nyereséges konstrukcióban kivitelezni az értékesítést;
• klasszikus interim menedzsment projekt volt, mivel külsős megbízottként segítette a folyamatot, és a sikeres adásvétellel megszűnt (volna) a megbízása.

Ami még izgalmasabbá tette: 

• mindössze 1 év állt rendelkezésre;
• a tét nem volt elhanyagolható: egy néhány milliárd Ft éves árbevételű vállalatról volt szó;
• ráadásul jelentős adósság is volt a cégben, így a munka során bankokkal is együtt kellett működni, hogy a tulajdonosváltás és értékesítés az ő szemükben is egy tiszta folyamatként,tudjon lezajlani;
• a napi megbízói díj mellett egy szép sikerdíj is motiválta a munkát.

Péter azt mondta: rendben. Belevágott.

Derült égből villámcsapás

Elindult a projekt, megtörténtek a szükséges lépések, egyelőre úgy tűnt, a tervek szerint halad minden, amikor az indulástól kb. másfél hónapra egyszer csak behívták Pétert egy váratlan beszélgetésre. 

Kiderült: a céget nem megvásárolni kell a társtulajdonostól, hanem el kell adni. A társtulajdonos gondolta meg magát – a korábbi tervekkel ellentétben mindenképp meg akarta tartani a részét, a megbízó pedig e döntés hatására inkább megvált volna a tulajdonrészétől.

Péter hirtelen azzal találta szembe magát, hogy egy cég résztulajdonát kellett értékesítenie, úgy, hogy az a megbízó számára megérje.

A kezdeti sokk élmény megszűntével végig kellett gondolnia, hogyan folytatja a projektet – sőt: egyáltalán folytatja-e, vagy kiszáll. Átbeszélve a részleteket a megbízóval, és megértve annak döntését, végül kezet fogtak és az új koncepció szerint folytatták. 

Péter feladatai a következők voltak:

• egy meghívásos tendert összeállítani és  potenciális szakmai és pénzügyi befektetők számára;
• átlátható versenyt és körülményeket biztosítani a folyamathoz;
• egy adatszobát is fenn kellett tartani, a dokumentumokhoz való elektronikus hozzáférést, és annak titkosítását is megoldva;
• levezényelni a teljes ajánlatadási, kiválasztási folyamatot, majd magát az adásvételt.

Nyolc hónapos feszes projekt

A teljes folyamat nyolc hónapig tartott. Kezdetben meghatározták a tulajdonosokkal azt a minimum összeget, ami az ajánlatadás alapjául szolgált – innentől az volt a cél, hogy ezt meghaladják.

Két körös volt a folyamat, nyolc pályázóból végül négyen adtak elsőkörös ajánlatot, és a négy közül került ki a nyertes cég: az EBITDA érték nyolcszorosát (!) kínálva, így bőven várakozáson felül szállhatott ki a megbízó [az EBITDA egy pénzügyi mutatószám, angol rövidítés, magyarul “kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti eredmény” a jelentése].

Képességek, amelyek nélkül nem ment volna

Péterrel arról is beszélgettünk, hogy melyek azok a képességek, amelyekre szüksége volt interim menedzserként (a témáról már egy korábbi cikkünkben is írtunk: Ha ezek jellemzők rád, te is lehetsz interim menedzser).

Felmerültek szakmai és emberi tényezők is. A pénzügyi tapasztalat és a cégértékelési módszertan ismerete mellett legfőképp rugalmasságra és a rezilienciára volt szükség: a projekt kezdetén jött hirtelen irányváltás feldolgozására. Kellett egyfajta hidegvér, és az objektivitás megtartása, hogy átgondoltan végigvigye a projektet. Ha ez nincs meg, akkor vagy fel kellett volna adni, vagy olyannyira megrendült volna a lojalitása, hogy a projekt kimenetelét veszélyeztette volna.

Említi a jelentési, megjelenítési technikák alapos ismeretét is. Ez elengedhetetlen volt a folyamatos kapcsolattartáshoz a potenciális vevőkkel, de valójában bármilyen interim menedzsment projektet említhetnénk, a hatékony riportálás szinte mindig “létszükséglet”. Gyakran ugyanis az interim menedzsernek számára ismeretlen, például külföldi vezetők számára kell riportálnia.

A projekt nem csak sikerrel zárult, hanem rengeteget tanult is belőle Péter. Manapság interimszolgáltatóként tevékenykedik: résztvesz az interim.hu vezetésében és összeköti a interim menedzsereket a megbízókkal. Mára több, mint ezer ilyen projekten vannak túl.

Ha dolgoznál interim menedzserként, vagy úgy látod, cégedben olyan helyzet állt elő, amit leghatékonyabban egy interim menedzser tudna megoldani, fordulj hozzánk bizalommal.